Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum: A divat elhalványul, a stílus örök – a szakképzéstől a kreatív iparágakig múzeumi katalizálással

Mintaprojekt alapadatok

Mintaprojekt címe: „A divat elhalványul, a stílus örök” – a szakképzéstől a kreatív iparágakig múzeumi katalizálással

Alcíme: –

Mintaprojekt megvalósító intézmény, település: Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Szombathely

Régió: Nyugat-dunántúli régió

Megvalósulás helyszíne (ha eltér a megvalósító intézménytől): Szombathelyi Képtár

Együttműködő köznevelési intézmények:

Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium

Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Oladi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Együttműködő felsőoktatási intézmény: –

Mentorált múzeum, település: Móra Ferenc Múzeum, Szeged

Választott módszertani téma1: „Múzeumpedagógiai módszerek a szakképzés támogatására”

Választott módszertani téma2: –

Bevont diákok száma (megvalósító és mentorált intézményből összesen): 18 fő +

Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum: A divat elhalványul, a stílus örök – a szakképzéstől a kreatív iparágakig múzeumi katalizálással

Társadalmi, gazdasági, pedagógiai körülmények, amelyek a mintaprojekt kiindulási helyzetét jellemzik

A mintaprojekt megvalósítása a Nyugat-dunántúli régióban, Szombathelyen történt, a mentorált múzeum (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) egy másik, a Dél-alföldi régióban került bevonásra. A mintaprojektgazdák körében a SMHVM, mint „megyei hatókörű városi múzeum” besorolású muzeális intézmény vett részt. A projektbe bevont oktatási intézmények körében művészeti szakgimnázium, szakközépiskola található. Vas megye és különösen Szombathely nagy hagyományokkal rendelkezik a könnyűipar területén. A megyei könnyűipari ágazatot túlnyomó többségben termelő vállalatok alkotják, csupán néhány szolgáltató, illetve tanácsadó vállalkozás található. A könnyűipar alapvetően a megyében négy területet foglal magába: textília gyártása, ruházati termékek gyártása, bőr, bőrtermék lábbeli gyártása, bútorgyártás.

A projekt során olyan tevékenység valósult meg, amely eddig nem szerepelt a SMHVM múzeumpedagógiai kínálatában. Egyrészt tematikája szerint kizárólag a Szombathelyi Képtár textilgyűjteménye szolgáltatta azt a műtárgyalapot, amelyre a foglalkozások ismeretanyag bővítése, a megvalósuló produktum épült. Másrészt az eddigi gyakorlattól eltérően egy foglalkozáson nem egy tanintézmény egy csoportja, hanem két szakgimnázium vegyes munkacsoportjai hoztak létre közösen egy-egy produktumot, amellyel az együttműködés kialakítását és jövőbeni erősítését, a különböző szaktudás egyesítését, átadását kívántuk elérni.

A múzeum több szinten is katalizátorként működött a projektben: a pedagógusokat, diákokat, a „hagyományos”, passzív befogadástól eltérő kreatív múzeumhasználatra ösztönöztük. A múzeum a mintaprojekten keresztül lehetővé tette a különböző oktatási intézmények szakmai együttműködését. A mintaprojekt modellezte a textilipar, és egyáltalán a kreatív ipar egyik működési elvét, amelyben tervező és kivitelező közös munkájából jön létre az a termék, amely a piacon megjelenik.

A mintaprojekt célja, hogy más muzeális intézmény is felhasználhassa a kidolgozott módszert: tehát a hangsúly nem a textilgyűjteményre és a textiliparra fókuszál, hanem arra, hogy bármely gyűjtemény műtárgya alkalmas arra, hogy adott szakmát tanuló diák számára inspiratív legyen, újra gondolja, egy-egy elemét, anyagát, technikáját, motívumvilágát adaptálja, feldolgozza, amely során egy új produktum jön létre.

A mintaprojekttel a „Múzeumpedagógiai módszerek a szakképzés támogatására” módszertani fejlesztéshez kapcsolódtunk. A projektbe bevont célcsoport pályaorientációja a kreatív iparhoz, közelebbről a textiliparhoz kapcsolódik. Terveink szerint a mintaprojektbe bevont oktatási intézmények és a Kamara a mintaprojektben elkészült munkákat bemutatva szeretné felhívni a diákok és a szülők figyelmét az iskolájukban folyó oktatásra, a speciális szakmai fejlesztésre, valamint a textilművészeti és -ipari ismeretek élményszerű elsajátítására.

A mintaprojekt hosszú távú célja, a kreatív múzeumhasználat, elősegíti az élethosszig tartó tanulást is.

Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum: A divat elhalványul, a stílus örök – a szakképzéstől a kreatív iparágakig múzeumi katalizálással

A mintaprojekt konkrét céljai, a célok kapcsolódása a két választott módszertani témához

A mintaprojekt célja a projektgazda szempontjából:

A mintaprojekt során a résztvevő középiskolásoknak és tanáraiknak a Szombathelyi Képtárban egy kreatív inkubátor bázist biztosítottunk, ahol a komplex textilművészeti, pedagógiai, múzeumpedagógiai projekt keretében lehetőség nyílt szakmai és közismereti tudásuk rendszerezésére, tehetségük, kreativitásuk kibontakoztatására, információszerzésre, kulturális szocializációra, az egyéni élmény alapú tanulásra. A diákok kompetencia-fejlesztésével – együttműködés, projekt módszer, kollektív munka, kreativitás fejlesztés, folyamatos kétirányú kommunikáció, önreprezentáció – sokkal életszerűbb, hosszabb távú eredményeket generálhatunk, mint a köznevelési intézményekben történő formális tanulás keretein belül. Az élményközpontúság, a személyes érintettség több dimenziója is előtérbe kerül a kutató, tervező és alkotó tevékenység során (választható forrás-műtárgyak, tervezési, megvalósítási, technikai eszközök és nyersanyagok, szaktanári és múzeumpedagógiai kontrol). A múzeumban eltöltött idő, az élmények, vizuális ingerek jelentősen hozzájárulnak a diákok múzeumhasználati szokásainak pozitív irányba történő elmozdulásában. A projektben számszerűsíthető célként jelent meg a létrehozandó produktum (3 öltözék): a diákokból álló munkacsoportok (3 csoport) a gyűjteményre alapozott tervezést, kutatást, informálódást, múzeumpedagógiai foglalkozásokat követően szakmailag képessé váltak egy öltözék létrehozására, megalkotására és prezentációjára. A közös munka hozzájárulhatott a projektpartnerek közötti hosszú távú együttműködésre.

A projekt közvetett célja a diákok pályaorientációs ismereteinek bővítése, amely több szinten zajlik (foglalkozások kreatív feladatai, a múzeumban eltöltött idő, az itt megszerzett ismeretek, találkozás a múzeumi szakemberekkel, mindennapi feladataikkal). A pályaorientációs rendezvényen a textilipari, textilművészeti szakfeladatokra, munkakörökre fókuszáltunk. A foglalkozásokon, előadásokon és beszélgetéseken szerzett ismeretek befolyásolhatják a diákok pályaorientációját, amely hosszú távon közvetetten hatással lehet a megye textilipari hiányszakmáinak mérséklődésére.

A program közvetett célja a szélesebb nyilvánosság elérése, amelyet a diákok munkáiból nyíló kiállítással, a zárórendezvény prezentációjával, a szakmai kerekasztal beszélgetéssel, az esemény sajtómegjelenésével kívántunk elérni.

A projekt célja a köznevelési intézmények szempontjából:

Köznevelési intézményként a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium feladata, hogy a diákjait megfelelő szakmai alapokkal lássa el itteni tanulmányaik befejezéséig. Ez a mintaprojekt abban kínált nagyszerű lehetőséget, hogy a növendékeket megismertessük valós, nem a szaktanárok által adott „fiktív” feladatokkal. Külön üdvözöltük, hogy egyforma képzési területet másfajta szemlélettel megközelítő szakképzési intézménnyel (OSZ) tudunk a projekt során együtt dolgozni (textilművészet-textilipar). Ez az összefonódás a kezdő tervezők számára nélkülözhetetlen tapasztalatokat nyújthatott a későbbi iparművész pályájuk során gyors, hatékony, és versenyképes szakemberekké válásukban.

A célcsoport számára világossá vált egy-egy projektben a tervező és a kivitelező feladatainak metsződése és elkülönülése. A projekt során megismerkedtek a megvalósulási folyamatokkal (az ötlettől a kész termékig), egy gyakorlatias szemléletmóddal, és az ipari termelés/gyártás alapvető szabályaival.

A munkacsoportok kialakítása után a műhelymunka első része a tervezést végző diákokra, a második része a kivitelezést végző diákokra terhelt erősebben. A munkamegosztás lineáris arányossággal, egyenletesen tolódott át a kezdeti szakasztól a projektzárásig a tervezőkről a kivitelezőkre. Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy a kivitelt végrehajtó csoporttagok is a kezdetektől jelen voltak, reflektáltak, befolyásolták a tervezési folyamatokat, és fordítva is igaz: a tervezőknek is a végig kellett kísérniük a megvalósulást a folyamatos csoporton belüli kommunikáció és a sikerélmény érdekében.

Köznevelési intézményként a Szombathelyi Szolgáltatási SZC Oladi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája feladata, hogy a ruhaipari képzésben résztvevő diákokat korszerű szakmai ismeretekkel lássa el és a munkaerőpiacon megfelelő kompetenciákkal rendelkezzenek. A ruhaipari képzésben résztvevő diákok a szakmai órákon és gyakorlati foglalkozásokon a kész kelmét dolgozzák fel, gyakorlati ismereteik nincsenek a textiltervezésről, festésről, kidolgozásról. A projekt során és az együttműködés folyamatában komplex, átfogó ismereteket szerezhettek a textiltervezéstől, az ipari ruházati termékek kivitelezéséig.

A projekt célja a mentorált intézmény szempontjából:

A szegedi Móra Ferenc Múzeum a mintaprojektben felvetett foglalkozás-sorozatot a néprajzi gyűjteményében őrzött textilgyűjteményre alapozta. A közreműködő intézmények: a Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium textil tanszakának hallgatói, akik textiltervezést tanulnak a gimnáziumban. Ennek a tevékenységnek része a mintatervezés, szövés, szőnyegszövés, de foglalkoznak a kékfestő, szitanyomó technikák alkalmazásával is. E tanszakkal a kapcsolat élő, az iskola és a múzeum szinte egymás szomszédságában található, a múzeum munkatársai és az iskola tanárai között szoros a kapcsolat, a pedagógusok valódi oktatótérként használják a múzeumot, gyakori az osztályok tárlatlátogatása, a műtárgyak bevonása az oktatásba.

Másik partner a Szegedi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolája
Az iskola ruhaipari technikus és divat- és stílustervező szakos hallgatóinak bevonása, mint új célcsoport jelentkezett a múzeumpedagógiai tevékenység során. Partnerként bevonták még Tóth Csabánét, aki a most már nem működő Szegedi Divatiskola oktatójaként szintén oktatási céllal gyakran látogatott el hallgatóival a néprajzi textilgyűjteménybe, annak darabjait igen jól ismeri és látja az oktatási felhasználhatóságukat is. Divattervezőként pedig olyan útmutatást adhat mind a textil tervezőknek, mind a ruhákat elkészítő varrónő hallgatóknak, amiből inspirációt is meríthetnek és a kivitelezés során gyakorlati technikai segítséget is kaphatnak.

Cél, hogy a két iskola hallgatóival közösen tekintsék át a néprajzi textilgyűjtemény darabjait, először a textilek mintái, létrehozásuk technikája szempontjából, gyűjtsék a motívumokat, vizsgálják meg a színvilágot, formai és tartalmi jegyeket. Ez adhat inspirációt a képzőművészeti gimnázium tanulóinak, akik ezek alapján textil terveket készítenek és azokat meg is valósítják.

A következő lépésben a tervezők és a kivitelezők közösen alakítják ki az elkészítendő ruharekonstrukció és különböző viseleti darabok (kendő, kötény, tarisznya stb.) terveit. A közös tervezés során fontos a csoportok szoros együttműködése, a kapcsolattartás, kommunikáció, hogy olyan darabok tervei készüljenek el, amik a kivitelezés szempontjából is megfelelőek. Ezután a kivitelezés már a varrónő hallgatók feladata, természetesen a segítők szakmai együttműködésével.

További partnerként az SZTE Bölcsészettudományi Kar Kurátor specializáció hallgatóival tervezték még a közös munkát, hiszen az e projekt során készülő tervek, mintadarabok és elkészített rekonstrukciók a folyamat végén egy kiállítás keretében megtekinthetők lesznek. Így a kurátor hallgatók e projekt végig kísérése során tanulmányozhatják egy kiállítás műtárgyainak létrejöttét, és a kiállítás létrehozásában is számítunk aktív munkájukra.

Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum: A divat elhalványul, a stílus örök – a szakképzéstől a kreatív iparágakig múzeumi katalizálással

A mintaprojekt megvalósítása során alkalmazott módszerek bemutatása és indoklása

A megvalósítás során a projekt egész üteme alatt a projektmódszert alkalmaztuk. Hangsúlyos volt a kollektív munka, a kommunikáció tekintetében, – ami szintén hangsúlyos eleme volt az y generációval történő munkának- a digitális technika és közösségi oldalak nyújtotta folyamatos jelen időben történő kommunikáció bevonásával. Tartalmak megosztása mind a mintaprojekt gazda, a projektben résztvevő együttműködő partnerek – tanárok, diákok-, a nyilvánosság, mind a mentorált intézmény számára előnyökkel szolgált, nagyban segítette a munka hatékony előmenetelét.

A módszertan kiemelten hangsúlyos volt a pedagógusok- és jelöltek szempontjából – így első kézből gyakorlati részvétellel kaptak olyan módszertani fejlesztést, melyet szakmai, iskolai munkájukban a későbbiekben alkalmazhatnak. Hatékonysága erősebb így, mintha elméleti módszertani elemként jelent volna csak meg a projekt felépítésben. A projektben résztvevő minden egyes fél így tudását aktívan gyakorolva adhatott át új információkat és tudást a résztvevő diákoknak és felnőtteknek.

A mentorálás során a mentorált múzeum számára történő információ megosztás és szakmai elemek átadása szóbeli és digitális kommunikáció segítségével, személyes találkozások kiegészítésével történt.  Számukra a projekt módszertani megkötéseit nem adtuk meg, hisz minden esetben diákfüggő, hogy adott tematikai fejlesztést és módszertani fejlesztést az adott csoport és egyének sajátságainak megközelítéséből alakíthatóan, formálhatóan közelítünk meg személyiségüknek és képességeiknek megfelelően.  A  mentorált múzeum tevékenységének kivitelezése során fontos volt a projekt jelleg, maga a folyamat felépítése műtárgyakra és gyűjteményre alapozott tárgyalkotás során. Minden esetben meg kellett, hogy szülessen a gyűjteményre alapozott tervezési és kivitelezési munka során a műtárgyak sajátosságainak átültetése az újonnan létrehozott kortárs tárgyi produktum szemszögéből.

A szakmai tapasztalatok a diákok munkájába beépülve hosszú távon egy létező saját tapasztalattá alakultak így, amit későbbi pályájuk, esetlegesen pályaorientációjuk során hatékonyan alkalmazhatnak, esetlegesen saját szakmai vagy alkotói portfóliójukba beépíthetnek, ezzel is támogatást nyert pályaorientációjuk, mind a szakmaválasztás, mind a továbbtanulás és egyéni előrelépés tekintetében. A műtárgyak feldolgozásán túl a kulturális szocializációt szem előtt tartva aktív, interaktív múzeumpedagógiai tematikus mozzanatok és pályaorientációs előadások, szakmai kerekasztal beszélgetések is kiegészítették az intézményeinkben és az iskolákban folyó alkalmakat. Ezzel szintén az aktív részvétel, személyes érintettség eszközével élve hatékonyságát növeltük a projekt célkitűzéseinek.

Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum: A divat elhalványul, a stílus örök – a szakképzéstől a kreatív iparágakig múzeumi katalizálással

Milyen tapasztalatokkal szolgált a megvalósított mintaprojekt? 

A Szombathelyi Képtár textilgyűjteményének feltérképezéséhez, forrásmunkaként való szakmai feldolgozásához az iskolai tanrendben, órai keretek között nincs lehetőség. A Szombathelyi Képtárban, mint „inkubátorházban” a diákoknak és a szakoktatóknak lehetősége nyílt a textilgyűjtemény feldolgozására, a projekt módszertan felfedezésére és elsajátítására, szakmai kommunikáció elindítására, a textilművészeti kutató, tervező és tárgyalkotó tevékenységre, kollektív munka keretében.

Az alkotások kiállításon történő bemutatásával a Képtár nyilvánosságot biztosított a diákok és oktatók számára. A középiskolás korosztály motiválható, ha megfelelő feladatot kap, használja a múzeum terét, gyűjteményét.  A digitális kommunikáció előnyei megfelelő, hatékony kommunikációs csatornát biztosítanak a középiskolásokkal történő ismeret, esetlegesen feladatvégzés kérdéseinek cseréjére, információk átadására és megosztására, főként ha a múzeumpedagógus és a pedagógus is megfelelő rendszerességgel és hatékonysággal használja.

A projekt pedagógusai új, módszertani gyakorlati ismereteket szereztek, a köztük kialakult szakmai jó  kapcsolaton túl. Reménykedhetünk egy hosszú távú együttműködésben és szakmai előmenetelben az iskolák és pedagógusok dimenziójában.  A szakoktatóknak a múzeum új lehetőséget is biztosított: felfedezték széles spektrumú művészeti könyvtárunkat, melyet szakmai munkájuk során hasznosíthatnak a közeljövőben, ez a tér megfelelő felkészülési és kutatási bázist nyújt a diákoknak a jövőben is. (Ennek létezéséről nem volt eddig tudomásuk).

Múzeumpedagógiai szempontból a projektmódszer új dimenziókat és perspektívákat nyithat a kreatív, művészeti és iparművészeti tematikájú foglalkozások, tárgyalkotás és ismeretszerzés szempontjából. A hosszú távú folyamatos munka során sok-sok ismeret átadható aktívan és passzívan is, hatásos és működő módszertan.

Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum: A divat elhalványul, a stílus örök – a szakképzéstől a kreatív iparágakig múzeumi katalizálással

A megvalósult mintaprojekt adaptálhatósága más muzeális intézményekben

A megvalósult mintaprojekt komplex egészként, és alegységenként is megfelelően adaptálható: mind a középiskolás korosztály, mind a felnőttoktatásban résztvevő egyének és csoportok számára, különböző gyűjteményi keretek között is megállja helyét, a komplex ismeretek rendszerezésen és szerzésen túl a módszertan megfelelésének hangsúlyossága, mind úgy a tárgyalkotási feladat komplexitása – diákok és pedagógusok, esetlegesen civilek számára is felhasználható komplex módszertan.

Szerző: Bodorkós Orsolya

Fotók: Bodorkós Orsolya és Kocsner Anita